Néhány napja találtam rá egy cikkre az egyik kedvenc online karatemesterem weboldalán és úgy gondoltam, hogy megosztom veletek. Ehhez elő kellett vennem csekélyke angol nyelvtudásom, mert a cikk angol nyelven íródott, ezért az esetleges magyartalan mondatokért vagy félrefordításokért előre is elnézést kell kérnem.
Megtettem minden tőlem telhetőt. Ha valaki pontosabban vissza tudja adni a cikk lényegét, kérem ne habozzon ezt tudomásomra hozni. Vagy hallgasson mindörökké! 😀
Íme a cikk:
10 japán szó, amit mindenki félreért a karatéban
A karate trükkös lehet. Különösen, ha japán kifejezéseket használ az ember. Ahogy a gyógyászat nyelve a latin, a matematikáé a számok, úgy a karatéé a japán.
Sajnos sokan meg vannak zavarodva a japán kifejezésektől. Ha valaki nem érti a karate szaknyelvét, akkor nem lehet azt pontosan tanulni vagy pláne nem lehet tanítani.
Ezért szeretnék megmagyarázni tíz gyakori japán kifejezést, amit nagyon sokan félreértenek manapság.
Remélem, hogy ez segít jobban megérteni a karatét.
#1. UKE
Félreértett jelentés: védekezés, blokkolás
Helyes fordítás: fogadás
Magyarázat: az „uke” az „ukeru” kifejezésből jött. Azt jeleni: kapni.
Valamiért a nyugati világ úgy értelmezte, hogy ez a blokk. Úgy vélem, hogy ez káros lehet a karate magasabb szintű megértéséhez és nem tükrözi a védekező karate mozdulatok eredeti funkcióját.
Át kell kattintani a gondolkodásmódunkat „védekezőről” „fogadóra”. Ezáltal az egész hozzáállásunk meg fog változni ha egy erősebb, nagyobb ellenféllel állunk szemben. Kevesebb erő, több technika!
#2. KI
Félreértett jelentés: mágikus szupererő
Helyes fordítás: energia
Magyarázat: a “ki” (“chi“, vagy “qi” kínaiul) rossz hírnevét egyértelműen a sarlatánoknak köszönheti, akik elhitették a jóindulatú, agymosott tanítványaikkal, hogy természetfeletti hatalmat kaphatnak anélkül, hogy megérintenék ellenfelüket.
A „ki” nem új dolog, az élet alkotja. Folyamatosan áramlik át a testeden, mint a víz, a szél, a nap vagy a levegő. A fizika törvényei szerint nem tudod létrehozni vagy elpusztítani, csupán átalakítani az energia más formájává (kinetikus energiává, helyzeti energiává, hőenergiává, stb…) Az emberek ismerik, mióta világ a világ.
Úgy vélem, hogy a „ki” jó dolog, különösen annak fényében, ha rájövünk hogyan használhatjuk a karate mechanikáját. Végtére is a karate a hatékony energiagazdálkodásról szól.
#3. SENSEI
Félreértett jelentés: karate oktató
Helyes fordítás: aki előtted jár az életben
Magyarázat: a szó két részből áll. Az első a „sen”, jelentése: előtte. A második a „sei” azt jelenti: élet. Más szavakkal; a „sensei”, aki előtted jár az élet útján.
A sensei nem csak egy ember, aki karate technikákat tanít neked. Ő a mentorod, az „életedződ”. A sensei-ed hidat épít neked az önvédelem és öntökéletesítés útján. A karate útján. Ő tudja ezt, mert ő is ezt az utat járja nap mint nap.
Az a kérdés, hogy kész-e vagy követni?
#4. BUNKAI
Félreértett jelentés: a kata gyakorlati alkalmazása
Helyes fordítás: lebontani
Magyarázat: sok karatét gyakorló használja – köztük én is – a kata technikákat önvédelemre.
(Elvégre ez volt a kata eredeti célja.)
De a „bunkai” mégsem azt jelenti, hogy „a kata gyakorlati alkalmazása”, hanem azt, hogy „lebontani”. A „bunkai” valójában csak az első lépés a kata sikeres gyakorlati alkalmazása felé. Darabokra kell bontani az egész katát, külön megvizsgálni a darabokat és újra összerakni a megfelelő környezetben. Nagyon sok ember számára a „bunkai” szó jelenti ezt az egész folyamatot. Ezért is használják helytelenül.
Okinawán és Japánban ritkán hallani a „bunkai”-t, ha egy-egy kata mozdulatainak értelmét keresik, inkább az „imi” szóval fejezik ki, ami azt jelenti: „mozgás jelentése”.
#5 DOJO
Félreértett jelentése: “edzőterem.”
Valódi jelentése: “az Út helye.”
Magyarázat: nagyon sok instruktor tanít tornatermekben, táncstúdiókban, sportközpontokban, olyan helyeken, amelyek elsődlegesen nem a karaténak lettek felszentelve.
De nem számít; ahol tanítanak/tanulunk, az a hely a „dojo”. (ez minden japán harcművészetre igaz.)
A „dojo” jelentése mélyebb, mint azt a legtöbb ember gondolná.
A „do” azt jelenti: út.
A „jo” azt jelenti: hely.
A „dojo” az a hely, ahol a karate által megkezded az önfelfedezés útját. Ezen ez úton vezet a sensei-ed. A „dojo” több, mint edzőterem.
#6 GERI
Félreértett jelentése: rúgás
Valódi jelentése: hasmenés
Magyarázat: a japán furcsa nyelv. Ha azt szeretnéd mondani, hogy „rúgás”, mondd: „keri”.
Ha azonban elé teszünk egy másik szót akkor már „geri”-re változik.
pl.
keri = rúgás
mawashi-geri = köríves rúgás
Mae-geri = frontális rúgás
Yoko-geri = oldalsó rúgás
geri = hasmenés
Ha tudsz írni japánul, akkor ez nem gond hiszen más írásjellel írják.
De ha nem, akkor meg kell tanulni a különbséget a „geri” és a „keri” között.
Más esetben lehet, hogy sz@rban leszel!
#7 KIAI
Félreértett jelentés: harci kiáltás
Helyes fordítás: egységes/egyesített energia
Magyarázat: Néha úgy tűnik, hogy az emberek csak a „kiai” kedvéért sikoltoznak. Olyan menő.
De a „kiai” nem erről szól. Nem azért van, hogy edzd a hangszálaidat.
„KI” = energia. (lásd a #2-t)
„AI” = egyesíteni. Ez a „kiai”.
Egy másodperc tört részére egyesíti a szellemet, a technikát, és a testet („shin-gi-tai”), és a „kiai”-ben ez a három intenzíven összpontosul.
Őszintén hiszem, hogy az embereknek néha szükségük van arra, hogy sikoltozzanak. Nekik a „kiai” csak egy harci kiáltás marad.
De nekem a „kiai” egy alapvető kifejezése a belső énem egységesítésének.
Mutasd milyen a „kiai”-d és megmondom ki vagy!
#8 REI
Félreértett jelentése: “meghajlás”.
Valódi jelentése: “tisztelet”.
Magyarázat: a karate sok a japán hagyományt ápol. Az egyik legfontosabb dolog a meghajlás – közismert nevén a „rei”.
A „rei” szó a japán „reigi”-ből származik, ami azt jelenti; tisztelet, jó modor.
Úgy tűnik, hogy a „rei” manapság sokat vesztett az eredeti tiszteletteljes meghajlásból, különösen, ha a kumiteversenyzőket nézzük. Sokkal inkább tűnik egy hanyag fejbólintásnak.
Úgy vélem, hogy a „rei” szerves része a dojo etikettnek. Ez a hála egy fizikai megjelenése a azok irányába, akik segítenek járni az Úton. Ezért hajlunk meg a dojo felé és egymás felé is. Gyakran mondjuk eközben „onegaishimasu”.
Tisztelet nélkül, nem lehet előrelépni a karatéban.
A karate meghajlással kezdődik és meghajlással végződik.
#9 KUMITE
Félreértett jelentése: küzdelem / harc
Valódi jelentése: kusza kezek
Magyarázat: a modern „kumite” fogalma sokat veszített az eredeti lényegéből. Ha megnézzük azt, ahogy manapság a „kumite”-t gyakoroljuk, úgy tűnik, mintha egy játék volna. Távoli, szaggatott és kapcsolatmentes.
„Kumite” azt jelenti, hogy kusza, összefonódott („kumi”) + „kéz” („te”). Nem „harc”, vagy „ide-oda ugrálva próbálok pontot szerezni”.
A „kusza/összefonódó kezek” egy sokkal rövidebb küzdőtávolságot feltételez, ugye?
Érdekes módon, ha megnézzük a régi mesterek tanításait, akkor látható, hogy ők sokkal kisebb küzdőtávolságot oktattak. Harc közben fogták, rángatták egymást, miközben ütöttek, rúgtak, használták a könyöküket, térdüket és fojtottak is ha kellett. Sokkal praktikusabbnak, életszerűbbnek tűnt, mint a mai, modern értelmezése a küzdelemnek.
Természetesen a világ megváltozott, a karate is. Ami régen nagyszerű harci technika volt, azért ma kizárnak a versenyből.
#10 OSU/OSS
Félreértett jelentése: „helló, szia, viszlát, oké, köszönöm, bocsánat, hé ott!, gyere ide, mi van?, nézz rám, érted, stb….
Valódi jelentése: egy durva, maszkulin kifejezés, amit sok nyugati ember rosszul használ.
Magyarázat:
- Először is tudnod kell, hogy az „osu/oss” nagyon kényes téma.
- Másodszor, a helyes írásmód az „osu”. De mivel a szó végi „u” csendes, néhányan úgy gondolják, hogy ez „oss”.
- Harmadszor, meg kell érteni, hogy ez egy nagyon erős magabiztosságot megjelenítő, „extra durva” szellem kifejezése japánul. Ezt a szót nem szabad hanyagul használni.
Például soha ne mondjuk japánnak, hacsak nem fiatalabb, mint te vagy alacsonyabb rangú.
Ha nő vagy, ne mondd egyáltalán. A szigorú japán etikett a nyelvben is jelen van.
Okinawán – a karate szülőhelyén – soha nem hallani. SOHA.
Ez a szó igazi vírus a nyugati harcművészeti világban, beleértve a brazil ju-jutsut és az MMA-t is.
Értem én, hogy szükség lehet egy szóra, ami minden célra jó, de használjuk felelősséggel!
Mit mondjunk helyette?
Van két nagyon jó alternatíva, ami tízből kilencszer tökéletes:
- Mondd: „Hai”
- …vagy nem mondj semmit!
A „hai” egy általánosan használt japán szó, ami azt jelenti: „igen/értettem/rendben”.
Ennyi volt. Remélem segíthettem!
Váradi J.
Forrás: http://www.karatebyjesse.com/10-important-karate-words-japanese/
KARATE 
Istenem de hülyeségeket képesek összehordani emberek… XD Ez a túlgondolás netovábbja.
Az utolsó is jó nagy baromság, egyrészt rohadtul nem durva, másrészt nem véletlenül használják azt. Mindenki mindenkinek mondja, mert tudják, hogy semmi szükség ilyen idióta nyalázatos tapintatoskodásra, hogy hai meg hasonlók. Egyébként még abban is segít, hogy férfiasabb legyen valaki, mert nem mindegy, hogy kislány módjára hajolgat és hájozik, vagy jó férfiasan mondja, hogy osu, és akkor máris benne van a “karate üzemmódban”. (Nem melleseleg a mesterek igencsak furán néznének rád, ha nem azt mondod… )
KedvelésKedvelés
Így lenne öttalálatosom a lottón! Nem véletlenül írta a szerző, hogy ez egy kényes téma. Először is köszönöm a hozzászólásodat, amelyből jól leszűrhető, hogy mennyire másként gondolkodunk a harcművészetről. Ajánlom figyelmedbe az eredeti cikket, melyben vannak utalások Jesse-san egyéb kapcsolódó cikkeihez, például az “osu”-kérdést is kifejti alaposabban. Az ottani hozzászólásokat (és válaszokat) elnézve, bármeddig elvitatkozhatnánk ebben a témában. De nem fogunk. Mindenki úgy használja, ahogy akarja.
KedvelésKedvelés
Elolvasva a cikket és nagyon tetszett. Ezzel szemben engedtessék meg pár észrevétel. A cikk írója angol nyelvű, így nagyon sok minden az angol nyelvre vonatkozik, nem a magyar-japán nyelvi átvitelekre. Amikor elkezdtem tanulni a karatét, senki nem állította nekem hogy a “ki” az szuper erőt ad nekem, és összegyúrják bennem Van Damme-ot, Bruce Lee-t, Jackie Chan-t, Jet Lee-t Swarzeneggerrel és Stallonéval a “ki” által. Amerikában, vagy a világ műveltebb felén talán ilyenekkel próbálják bevonzani a dojo-ba a karatekákat, hazánkban (amikor én kezdtem) senki nem csábított ezzel a téveszmével. Talán nem is gyakorolnék karatét napjainkig, ha már az első edzéseken ilyenekkel próbálják meg teletömni a fejem.
Nos olvastam sok cikket a szerzőtől. Megpróbál a dolgok mögé látni, és minden tiszteletem az övé. Főleg amiatt, mert visszaadja a karate, a harcművészetek eredetét. Megpróbál tiszteletre tanítani az írásaiban. Hiszen egy harcművészet nem arról szól hogy hogyan pofán vágni valakit, hanem annak van egy másik oldala is. Nem véletlenül nevezik művészetnek.
Viszont van jó pár japán ismerősöm, akik rendszeresen vendégeskednek nálam, és igaz hogy nem gyakorolnak harcművészeteteket, de autentikusabb személyeket nehezen lehet találni a japán nyelv rejtelmeinek az elmagyaráztatására. Nos megkérdeztem a cikk jó néhány szavát az ismerősömtől. Megjegyezném, nem vagyok sem nyelvész, sem nem beszélem a japán nyelvet anyanyelvi szinten, de ők igen. A sensei csak tanárt jelent a japán nyelvben. Nem az a lényeg hogy hogyan tevődik össze egy összetett szó, hanem mi a jelentése. A cikk írója a kínai olvasatát fordítja le a jeleknek. Igen, ott sok mindent nem tudnak leírni, mivel szóképi írásuk van. A fogalmakkal gondban vannak. Egy asztalt könnyű lerajzolni, vagy a folyó hullámait, és ebből kialakul a “kawa” (japánul) írásjele. De aki le tudja rajzolni az “aggódás”, vagy a “vigyázz” szavakat…. lehet gondban lenne. A japánok szótagírást is használnak. Míg egy kínai csak a 3 jelet fogja leírni ha azt akarja mondani szeretlek (Wo ai ni) addig a japán nem. Már megjelenik a mondatban a hiragana is,és partikulák amelyek beállítják a mondat szavainak viszonyát, stb. Watashi wa anata o aishite masu. Ebben 2 kanji írásjel van, a watashi és az ai. A többi nem az. Szóval a szavak mögötti jelentést keresve szerintem nem kell kínába visszamenni, hiszen más kultúra, más gyökerekkel.
Az összetett szavak jelentésének értelmezésekor szeretnék itt utalni a magyar “szarvas” szavunkra, vagy a Heréd település nevére. Senki nem kezd filozófálni, mit is rejt a szavak mélyebb értelme, miként alakult át valami valamibe, és lett egy állat belőle, vagy vajon miért is ez a település neve? Hogyan nézhetnek ki a lakosok ott? Nagy volt nekik? stb. stb.
A másik, hogy nem a japán nyelv furcsasága a keri – geri képződése. Egyszerű. Zöngésedik csupán a hang. A magyar is csinál hasonlót, pl. a dió szavunkban. Ez egy egyszerű japán nyelvtani rész, amikor egy szó zöngétlen hangra végződik, akkor az azt követőt egy szóösszetételben zöngésen ejti. De! És itt van a de. Ugyanis a japánok hiragana / kanji írásjeleket használnak. A két szó kanjija (kínai szóképe) még véletlenül sem egyezik meg! (Mármint a fos és rúgás) És itt hagy ne írjak már magyar példákat….. azonos alakú szavaknak hívják őket a magyarban. Ez csak a magyar nyelv sajátossága lenne?! Mellesleg tessék megnézni egy kanji jelet, hogy hány olvasata van! A jelcsoport megegyezik, a kiejtés teljesen más. És vannak olyanok, amelyiknél a kiejtés egyezik meg, de máshogy írjuk. Ennek az eredetén gondolkodni…. nos úgy gondolom ehhez már tényleg nyelvész végzettség kell.
Nem szándékozom minden egyes ponthoz gondolatokat társítani, hiszen mint említettem, nem vagyok nyelvész. De egy utolsó gondolat az Oss / Osu kifejezésről. 3 éve részt vettem egy japán mester edzésén, és az edzés után megkértem dedikálja a zászlót. Két zászlóm volt. Az egyiket a nevével írta alá, a másikat ezzel a szóval: OSU. Nos akkor vagy Jesse san, vagy a japán mester nem ismeri a szokásaikat! (Mellesleg a legtradícionálisabb karatét gyakorlom)
Idén voltam japánban, és ellátogattam pár dojoba is. Érdekes módon senki nem hai-zott, echte japán létükre oss-t mondtak. Persze amikor a mester vagy 5 percet magyarázott egy technika kivitelezéséről, akkor elhangzott néhány “hai”, de főleg “wakarimashita” is. Meg még ezer egyéb is amit nem értettem. De a fő vonal az Oss volt. Shotokan dojoban, és kyokushinkai dojoban szintén. Japán nem Okinawa. A japán kultúra nem Okinawai kultúra (tudom, közigazgatásilag, illetve a japán szigetek tagja. De tessék megnézni a térképen hol helyezkedik el. Félúton Taiwan és Japán között. Nem véletlen, hogy Okinawán a “karate” hőskorában annyi kínai harcos, hivatalnok segített megteremteni a harcművészetet. És a kínai hatásnak köszönhetően kialakult a lágy, és kemény vonalas karate. De ez már lerágott csont, szerintem cikkek százait, ezreit lehet olvasni magyar, angol nyelven erről.
Nos én csak egy dolgot szerettem volna és szeretnék észrevételként ehhez az egészhez hozzáfűzni. Elgondolkodtató cikk. De a harcművészetek mindenkinek mást és mást jelent. Mindenki azt találja meg benne amit keres. Ki a filozófiát, ki a misztériumot, ki a harcot…. de nem szabad elvárni hogy mindenki csak egyet gondolhasson a karatéról.
Ha érdekel, szívesen írok a kumiteről is, de már így is túl sokat írtam. Tovább szép napot mindenkinek. Akit bővebben érdekel a dolog, szívesen megadom a japán ismerőseim email címét, és közvetlen a forrásból kaphat ezekről információkat. 🙂
KedvelésKedvelik 1 személy
Érdekes a cikk, egy dolgot fordítanék talán másképp:
“Ez a szó igazi vírus a nyugati harcművészeti világban, beleértve a brazil ju-jutsut és az MMA-t is.”
helyette inkább:
“Ez a szó mint egy vírus terjedt el a nyugati harcművészeti világban, beleértve a brazil ju-jutsu és az MMA közösségeket is.”
KedvelésKedvelés
Köszönöm az építő jellegű hozzászólásokat!
Öröm látni, hogy ennyi embert foglalkoztatnak kis hazánkban a harcművészetek, ez világosan kiderült a cikket olvasók számából. Külön örülök az olyan hozzászólásoknak amelyek előrevisznek minket ezen az általunk választott nehéz, de mégis örömökkel kecsegtető úton.
Célunk nem más, mint közelebb hozni a magyar társadalomhoz ezt a távoli, néha furcsának tűnő távol-keleti világot és követőket szerezni egy olyan mozgáskultúrához, amelyet akár élete végéig is gyakorolhat ez ember. Azt hiszem ez ránk fér…
Nem is ülök itt tovább a képernyő előtt, megyek eljárok néhány formagyakorlatot és csinálok pár száz felülést.
Szép napot mindenkinek!
KedvelésKedvelés